Felhasználói név Jelszó




























Valid HTML 4.01 Transitional

Valid CSS!


Tényő Település-Tényő
Cím: 9111 Tényő, Győri u. 59.Email: polgarmester@tenyo.hu
Web: http://uj.tenyo.huTelefon: 96/468-026
Fax: 96/549-039

Bemutatkozás

Tényő már az Árpád-korban a Pannonhalmi Apátság birtokába tartozott, nevét legelőször egy királyi helyiség-összeírás alkalmával említik Soccoru, majd Sucro néven kb. az 1200-as években. III. Ince pápa 1216-os levelében ismét találkozhatunk vele Tenen néven. Albeus királyi jegyző összeírásában, amely 1240 körül keletkezett, a falu nevét Thuno alakban említi. Az okirat felsorolja a környező községeket és az itt élők foglalkoztatását. Ebből az írásból tudjuk, hogy a 13. században 25 ház volt itt kb. 150 lakossal. A faluban élők fuvarosok, kádárok, szőlősgazdák voltak. Tényő a török dúlás következtében többször elpusztult, már az 1535. évi kapu-összeírásban sem szerepelt lakott helyként. 1714-ben a pannonhalmi apátság újra benépesítette az elpusztult települést, s az ideköltözőket adómentességgel, szabadsággal tette érdekeltté a letelepedésben. A kedvező körülmények között gyors virágzásnak indult a falu. Hamarosan szőlővel telepítik be a keleti hegyeket. 1753-ban épült meg a település katolikus Sarlós Boldogasszony-temploma. A nehezebb körülmények ellenére a község a következő évtizedekben fejlődött, gyarapodott. Valószínűleg a 18. század végén épülhetett a község iskolája. Az 1848-as jobbágyfelszabadítást évekig tartó pereskedés követte, mert a tényőiek az apátsággal nem tudtak a földek és jogok meghatározásában dűlőre jutni. A lakosság életében nagy fontosságú volt a szőlőtermesztés, amely igen magas színvonalat ért el. A Várhegyen termelt burgundi az a szőlőfajta, melyből a híres-neves tényői vörös készült. 1862-ben még szőlőkiállítás is volt a faluban, sőt az 1936-os párizsi világkiállításon aranyérmet nyert. A fellendülés következtében Tényőhegy kivált a községből, hegyközségi jelleggel. A század végén a filoxéra azonban elpusztította a tőkéket. Az 1890-es években az egyre nehezedő életkörülmények miatt több mint száz férfi vándorolt ki Amerikába szerencsét próbálni. A Nagyatády-féle földreform során 42 házhelyet és 162 katasztrális hold földet osztottak ki a parasztoknak.
1934-ben a kettészakadt község ismét egyesült, s ettől kezdve a falu neve hivatalosan is Tényő lett. A második világháborúban a községet a németek megszállták és itt raktárt és javítóműhelyt rendeztek be. Fegyveres összecsapásokra nem került sor, de annál több pusztítást okozott az átvonuló, illetve az itt állomásozó katonaság. 1945 után a megtermelt javaknak kb. a 2/3-át be kellett szolgáltatni. 1945. május 14-én a Földigénylő Bizottság megkezdte a földosztás megszervezését. A Pannonhalmi Főapátság hollómajori birtokának mintegy 640 kh. területe került felparcellázásra 325 földigénylő között. 1949 novemberében megindult a „kis tsz” létrehozása. 21 földhöz juttatott lépett be ebbe a csoportba. A gazdálkodási nehézségek és az 1956-os forradalom erős nyomására a tsz csoport feloszlott. 1959-ben alakult meg a „Szabad Föld” termelőszövetkezet. Az mezőgazdasági tsz 1975-ben egyesült a sokorópátkai termelőszövettel. A létrejött közös termelőszövetkezet neve Sokoróaljai mgtsz lett. A termelőszövetkezet az 1970-es évek végétől a mezőgazdasági termelés mellett növelte a melléküzemágakat (csiszolóüzem, ládagyár, lakatosüzem). A hibás gazdálkodás következtében a tsz fokozatosan elszegényedett, korszerűtlenné vált, fizetésképtelenség fenyegette. 1977-től 1990-ig Sokorópátka és Tényő közös tanácsot alkotott, melynek a székhelye a községben volt annak minden előnye nélkül. 1990-ben a két falu gazdasági szétválása mellett döntöttek, melyet szeptember 30-án a közigazgatási követett. 1977. április 1-jén Tényő és Sokorópátka községi közös tanácsot alakított. E szervezeti egység 1990-ig működött A Tényői Községi Közös Tanács székhelye Tényő volt. Ez idő alatt javultak a közlekedési viszonyok. Régi vágya valósult meg a falu lakosságának a Petőfi utca (Cina horog) burkolásával, melyet követett a Radnóti, Rákóczi, Szabadság út és a Külső sor. A hírközlési kapcsolat javult, telefonközpont létesült. Valamennyi középületben korszerűsítették a fűtést, a vízmű beruházás is ebben az időszakban valósult meg. Rendőr körzeti megbízott iroda épült, az iskolát két tanteremmel bővítették. Menzát és általános iskolai napközis ellátást biztosítottak a tanulóknak, és tájházat rendeztek be. Megalapították az ország első falusi újságját, a Sokoróaljai Kisbírót. Megszervezték az idősek napközi otthoni ellátását és szociális étkeztetését. Az építeni szándékozóknak lakótelket biztosítottak kedvező áron.



Főoldal |  Ügyfélkapu |  Kapcsolat |  Magunkról |  Partnereink |  Járásaink |  Megyeszékhelyek |  Hirdetőink